Hónap: 2020 március

Erőleves a léleknek

-A szenvedésem elviselhetetlen.

Mire a Mester:

-A jelen pillanatot mindig el lehet viselni. Te arra gondolsz, hogy majd öt perc múlva, majd öt nap múlva mi lesz, és az ejt téged kétségbe. Ne a jövőben élj, hanem a jelenben!

(Anthony de Mello – Abszurd egypercesek)

Hacsak nem egy másik bolygón élsz, akkor valószínűleg a te életed is megváltozott a legutóbbi napok, hetek során.

Azért írom le most a gondolataimat, mert hiszek abban, hogy ha képesek vagyunk tudatosan a jelenben maradni, akkor nagyobb eséllyel fogunk úrrá lenni a kialakult nehézségeken.

Lehet, hogy félelmet érzel, de legalábbis a bizonytalanság részévé vált a gondolataidnak mostanában.
Sokszor gondolkodunk úgy, hogy a rossz dolgok csak „mással” történhetnek, és soha nem jut eszünkbe, hogy egyszer mi is lehetünk azok a „mások”. Aztán ha egy napon ez mégis bekövetkezik, az alapjaiban változtathatja meg a világhoz, az emberekhez való hozzáállásunkat.

Tudod, miről beszélek. Nagyon is tudod.

A jó hír az, hogy csak rajtad múlik, mit hozol ki ebből. Még mielőtt hurráoptimizmussal vádolnál szeretném, hogy tudd: semmi sem áll tőlem távolabb.

Többféleképpen is kezelheted a helyzetet.

Tekintheted magad áldozatnak, aki elszenvedi, ami történt. Sőt, ha van kedved, fel is háborodhatsz. Ha ezt választod, akkor ma már több lehetőséged is van arra, hogy közöld a világgal, mennyire unfair ez az egész.

Választhatod azt, hogy egyszerűen nem veszel róla tudomást. Te élheted az életedet úgy, mint ha mi sem történt volna, legfeljebb bosszankodsz azon, hogy mások hiszékenysége és óvatoskodása miatt most korlátok közé kényszerül a korábbi megszokott rutinod.

Hibáztathatod a denevéreket, meg a tobzoskát. Hibáztathatsz népcsoportokat, vagy az egészségügyi rendszert… szabadon választhatóan behelyettesíthető, hogy éppen kit, mit szeretnél okolni a kialakult helyzetért.

Vagy…

Tudomásul veheted, hogy megváltozott az életed és keresheted azt, hogy ennek ellenére, hogyan tudod tovább működtetni. Bátorítalak erre a hozzáállásra. Koncentrálhatsz arra, hogy támogasd a közösségedet, amiben élsz. Ma. Most.
Például azzal, hogy te magad egészséges maradsz. Persze, értem én, nem csak rajtad múlik a dolog, de most foglalkozzunk azzal, hogy személy szerint TE mit tehetsz ezért. Kezdjük mindjárt azzal, hogy otthon maradsz. Ez igen könnyű, csak arra kell ügyelned, hogy maradj az ajtónak a lakásod felőli, belső oldalán. Ezzel rögtön annak az esélyét is töredékére csökkented, hogy találkozz másokkal. Öt percre, vagy csakegykávéra – nem.
Ha már muszáj kimenned a házból, akkor legalább légy távolságtartó és célirányos (vagy ha úgy tetszik feladattudatos) és csak oda menj, ahova nagyon muszáj. Élelmiszerbolt. Gyógyszertár. Munkahely. Pont.
Most ideírom azt, hogy kérlek, kérlek csak annyit vásárolj, amire szükséged van. A felvásárlás felesleges. Láss tovább az orrodnál. Gondolkodj nagyban – közösségben. Csak együtt leszünk úrrá ezen, és ennek ez is a része.
Ha betegnek érzed magad, akkor tégy óvintézkedéseket – már a csapból is ez folyik, de én is csak hangsúlyozni tudom, hogy ez milyen fontos.
A rendszeres kézmosás már senkinek sem újdonság. Az a bizonyos húsz másodperc, ugye megvan? Tucatszám láthatsz róla videókat. Ha esetleg odáig jutsz, hogy az arcodat is megmosod néha szappannal – tudom van arctisztító, meg micellás víz meg mittudomén… de most mégis kivételesen – hát, akkor tettél még egy lépést a fertőtlenítés irányába.

Mivel tudsz még segíteni?
Például azzal, hogy józan maradsz, tartózkodsz a pánikolástól.
Például azzal, hogy tanulsz a gyerekeddel, akinek ez szintén egy új helyzet és ő most nem feltétlenül méri fel, hogy mekkora felelősség zuhant a nyakába azzal, hogy otthon tanul.
Például azzal, hogy bevásárolsz a környezetedben annak, akiről tudod, hogy segítségre szorul.
Például megválogatod, hogy mit olvasol, kiszűröd az álhíreket, ügyelsz arra, hogy milyen híreket osztasz meg környezeteddel.
Vagy például tartod a kapcsolatot a rokonaiddal, ismerőseiddel nem személyes formában. Mert fontos, hogy az elszigeteltség ellenére megmaradjon az összetartozás érzése.

És gyakorold: maradj a pillanatban. Maradj a jelenben. Akkor aggódsz, amikor a jövőben töltöd az időt.

A gondolataid a tiéid. Jönnek-mennek. Te döntöd el, hogy melyiket marasztalod.